A szövetség úgy véli: az a vád, hogy a jobbközép magyar kormány aláássa a demokráciát, valójában egy politikai kampány része, amely a 2010-es nemzetközileg is elismert szabad választás elsöprő eredménye ellen irányul.

Az Amerikai Magyar Szövetséget nem az új alkotmány kiváltotta jogos politikai vita aggasztja, hanem az a feltételezés, hogy maga a folyamat nem volt demokratikus. Lehet egyetérteni vagy nem egyetérteni az eredménnyel, de ha a folyamat tisztaságát kérdőjelezik meg, az azt sugallja, hogy más szabadon választott kormányok is hasonló megpróbáltatások elé nézhetnek.

Éppen ezért a szervezet az elfogult politikai támadás helyett objektivitást, kiegyensúlyozottságot sürget Magyarországgal és a régió többi demokráciájával kapcsolatban.

Az Egyesült Államoknak változatlanul figyelemmel kell kísérnie Kelet-Közép-Európát, hogy segítse a demokratikus intézményrendszert, a stabilitást. A NATO bővítése kivételével azonban Amerika figyelme elkerülte a térséget, nem érdekelte, hogy az ötvenéves kommunista diktatúra milyen gazdasági, morális, lelki állapotot idézett elő.

Kétségtelen, hogy a térség országai nagy lépést tettek a demokrácia és a demokratikus intézményrendszer kiépítése terén, de tennivaló akad még bőven. Ugyanakkor azok, akik a demokrácia védelmében a leghangosabban kritizálják Magyarországot, látványosan figyelmen kívül hagyják a környező országok magyar kisebbségeit érintő intoleráns magatartást és a diszkriminatív intézkedéseket. Az anyaországot viszont éles kritika éri, amikor a nemzetközi normák szerint (például az állampolgárság megadása) próbálja segíteni az etnikai kisebbség jogos követeléseit. A kisebbségi jog a demokrácia egyik alapkövetelménye, azokat kell tehát elítélni, akik ellene vétenek, nem azokat, akik védik. A támadás iránya hibás - olvasható a közleményben.

Elidegeníti-e az Egyesült Államok egyik fontos szövetségesét és aláássa-e a kétoldalú kapcsolatokat az elfogult amerikai ítélkezés? - teszi fel a kérdést az írás, és leszögezi, hogy Magyarország megbízható szövetségese Amerikának. Az első Orbán-kormány például hathatósan segítette a NATO koszovói akcióját, és megtiltotta, hogy orosz gépek repüljenek át az ország felett. De Magyarország fontos stratégiai szövetséges a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, partner az iraki és az afganisztáni háborúban is. Legutóbb, Líbiában pedig két amerikai újságíró kiszabadításában is segédkezett.

A magyar ellenzék mellett nyilvánvalóan elkötelezett amerikai politikusok végre megszólíthatnák az ország többségét, amely január 21-én, Budapesten többszázezres tüntetésen állt ki választott kormánya mellett. Ez nem csupán elvi kérdés. Az elfogultságot tapasztalva azok a magyarok, akik mindig is támogatták az atlanti szövetséget, újra csalódnak, és kiábrándultságuk gyengíti a kétoldalú kapcsolatokat. Ez pedig nem lehet érdeke az Egyesült Államoknak - szögezi le a közlemény, ugyanakkor elismeri, hogy van még mit javítani a magyar demokrácián, és azt is megjegyzi: nem minden kritika becsmérlő. Ugyanakkor a szövetség úgy látja: a legtöbb bírálat nem tényeken, hanem spekulációkon alapul.

Nagyon ritka az, amikor az amerikaiak egy nyugati típusú parlamenti demokráciát mikroszkóppal vizsgálnak. De ha már ezt teszik, két fontos kérdést kell szem előtt tartaniuk: áthágja-e a magyar kormány a világon elfogadott demokratikus normákat? Áthágja-e az ország saját demokratikus normáit?

Amikor ugyanez a kérdés Gyurcsány Ferenc kormányával kapcsolatban merült fel - aki hazugságainak lelepleződésével óriási tiltakozást hívott életre, majd ezeket rendőri túlkapásokat sem mellőzve fojtotta el -, senki sem kérdőjelezte meg a demokráciát Magyarországon, annak ellenére, hogy a kormány szavahihetősége és hatékonysága komoly problémákat vetett fel. Az effajta hozzáállás a jelenlegi kormánynak is kijár.

Bár lehet, hogy a Fidesz törvényhozói programja ellentmondásos, de nem éri el azt a szintet, amely veszélyeztetné a demokráciát.

A magyar médiatörvényt minden oldalról megvizsgálták, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a kormány elnyomná a kritikus hangokat a sajtóban. Annak sincs semmi jele, hogy az állam megtagadná az ellenzéktől azt a demokratikus jogot, hogy a következő választáson békésen elnyerje a közvélemény támogatását. Ha az ellenzék megnyeri a következő választást, a saját törvényeit nyújthatja be. Ha ugyanazt a kétharmados támogatást megkapja, amit most a Fidesz, az alkotmányt is módosíthatja. Ez a demokrácia alapelve.

A kiegyensúlyozatlan amerikai kritika kétféle módon jelenik meg. Először: a Magyarországot ért intenzív, igazságtalan bírálat 2010 óta erősödött fel, miután a Fidesz megnyerte a választást. Forrásai pedig kizárólagosan a magyar ellenzékhez köthető személyek és támogatóik. Másodszor: figyelmen kívül hagyják a magyar kisebbségekkel szembeni, az emberi jogokkal ellentétes intézkedéseket a környező országokban.

Az amerikaiaknak a tények alapján, kiegyensúlyozottan kell bátorítani a demokratikus intézményrendszer építésének vitáját. Támogassák a nyugati értékeket, de ne politikai célokat szolgáljanak - figyelmeztet közleménye végén az Amerikai Magyar Szövetség.