Heti Válasz Kultúra | Film, Színház, Muzsika

Fülfirka

Magyar szívvel

Új magyar vonós kamarazenekar alakult - méghozzá a Magyar Kamarazenekar!
A zongorahuszár

Van az úgy, hogy az európai sajtó nem ért meg bennünket. Röhög rajtunk.
Borisz cár

Ágyúk dörögjenek, fanfárok szóljanak! Borisz újra eljött, hogy immár ne csak minden oroszok, hanem minden magyarok cárja is legyen.
Echte Mosonyi

Ne köntörfalazzunk: nem a legfergetegesebb alkotásokról van szó, mégis, kincsekről, amelyeket élmény megismerni.
A hatodik érzékkel

Létezik, hogy valaki a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul, és nem azzal tölti az idejét, hogy elmélyül az ábrázoló geometria rejtelmeiben, hanem azzal, hogy zenetörténet-órákat hallgat a Zeneakadémián?

Egy angol fiatalúr

Hogyan jön össze az angol hidegvér és a liszti temperamentum? Mosolygósan, látszólag minden feszültség nélkül jött ki a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumára az angol Alexander Ullman, és olyan gyönyörűséges, ihletett A-dúr zongoraversenyt "kevert le" nekünk, hogy beleborzongtunk.
Egy fontos láncszem

"Nekem Hubay mutatta így, ő Joachim Józseftől vette át. Ő pedig magától Brahmstól hallotta" - tanította hangszerén kedves tanítványát, Keller Andrást a legendás hegedűművész, Végh Sándor, amikor a fiatal muzsikus Brahms egyik szonátáját játszotta mesterének. Ez a híres magyar hegedű- és vonósnégyes-iskola titka: a hagyomány, amely nemzedékeken át öröklődik, a zenepedagógiai lánc, amelynek szemei szorosan egymásba kapaszkodnak.
Fekete szemüveg

Thriller: ránk dőlnek a hatalmas szürke oszlopok, madarak röpülnek át a fejünk fölött, csorog a vér a rideg falakon, feltárul előttünk egy bolygóbirodalom - csak nézünk, mint a moziban fekete, 3D-s szemüvegünkön keresztül.
Liszt-versenyláz

"Mindenki lejelentkezett, készül már, csak maga nem, Annie. Mit jelentsen ez?" - vonta kérdőre Dohnányi Ernő 1933-ban volt tanítványát, Fischer Anniezongoraművészt, amikor hét héttel az első budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny előtt összetalálkoztak a Zeneakadémián.
Figaro uraságai

Nehéz dolga lesz annak a zenetörténésznek, aki száz év múlva megpróbálja megérteni, hogy az ezredforduló éveiben miért váltották egymást olyan gyakran az Operaház vezetői.